A mai műsor: semmi

Idestova három hete nem nézek tévét. Se híradót, se filmeket, se sorozatokat, se beszélgetős műsorokat: semmit. Cserébe csinálok sokmindent: zenét hallgatok, filmet nézek, bicajozok, stb. olyasmit, amit szeretnék, amire igényem van. Hihetetlenül sok jó film van, amit van időm megnézni, nem kell a zenéimet lehalkítani, mert mondjuk jön a híradó, de a csend is előbb zavar, hogy benyomjak vmi zenét, mintha a háttérben szólna a zajláda. Nem egy forradalmi érzés, nem rengette meg alapjaiban a világomat, de azért érdekes.
Azt mondják, függőség a tévé, mégsincsenek elvonási tüneteim. Nem érdekel Kertész Géza sorsa, a híreket meg simán összeszedem a netről – már amennyi érdekel belőle. Na jó, a F1-et megnézem, mert azt máshonnan nem tudom pótolni és talán lesz 1-2 ilyen dolog még, de a folyamatos agymosás és a politika masszívan nem hiányzik. Egy dolog tetszik, hogy nincs a hátam mögött egy megmondóember, aki nyomná belém, hogy milyen mosószert vegyek, kire szavazzak, vagy hogy hívjam fel, hogy hihetetlen pénzenergiát küldjön nekem. Talán egy idő után el is felejtem, milyen is volt az, amikor állandóan ment a tévé a hátam mögött. És még áramot is spórolok, jessz!